Telkibányai Helytörténeti Kiállítás

Kincsek föld alatt, kincsek föld felett.
Kádár János (1864-1938) vizsolyi református lelkipásztor fia Kádár József (1902-1958)
Telkibányán kezdte meg 1928-ban református lelkészi hivatásának gyakorlását, s
szolgálatának csak 1959-ben bekövetkezett halála vetett véget. Ő kezdte meg a
község történelmi adatainak összegyűjtését
Kádár Sára (l896-1979) 41 esztendeig tanította a telkibányai gyerekeket írásra
olvasásra, és ő is nagy megbecsülést vívott ki magának a községben. Nyugdíjba
vonulása után nyílt lehetősége arra, hogy néprajzi kutató és gyűjtőmunkát
folytasson. Gyűjtötte a telkibányai kerámiákat, háziszőtteseket, és már az
1960-as években is egyre inkább háttérbe szoruló régi, népi világ használati
eszközeit. Átfogó néprajzi tanulmányt készített a telkibányai szokásokról,
életformáról, népdalokról, amelyekért állami kitüntetésben részesült.. Testvére
Kádár Klára (1905-1974) komoly segítőtárs volt ebben a munkában, és a családi
gyűjtemény illetve a lakóház alagsorának átadása után ő volt a gyűjtemény első
hivatalos kezelője (1970-1974).
Kádár Klára halála után a Kádár család utolsó tagja, Sára néni nemcsak a családi
gyűjteményt, hanem a család minden ingó és ingatlan vagyonát a rudabányai Érc és
Ásványbányászati Múzeumra hagyatékozta, s ezzel megalapozta a telkibányai
közgyűjtemény létrejöttét, melynek megnyitására, az épület átalakításával, a
családi gyűjtemény kiegészítésével 1980. október 31-én került sor.

 

Asztali nézet