Az ásványok természetes úton képződött (képződő) , határozott kémiai összetétellel
és rendezett szerkezettel rendelkező szilárd vegyületek, sokkal ritkábban
elemek. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a vegyületek (és elemek), mivel nem
laboratóriumi tisztaságú viszonyok között jönnek létre,az ideálistól (az
ideális kémiai összetételtől és az ideális kristályszerkezettől) többé kevésbé
szinte mindig eltérnek. Épp az ideálistól való eltérések eredményezik roppant
sokféleségüket. Ha egy-egy fizikai, morfológiai vagy kémiai sajátság
látványosan eltér az ideálistól, az sokszor külön névvel illetjük.

Ezek lesznek az ásványok változatai. A földkéreg egyik leggyakoribb ásványa a
kvarc (SiO2; kristályrendszere trigonális) például ideálisan színtelen, de
kristályszerkezeti torzulások vagy nyomelemek által sokszor színesen jelenik
meg. A lila színű kvarc neve ametiszt, a sárgáé citrin a füstszínű füstkvarc, sőt
ebben az esetben még a színtelennek is van változatneve: ez a hegyikristály.

Az ásványok speciális változatai a drágakövek. Ezeket a ritkaságuk, szépségük, ebből adódóan a
drágaságuk emeli ki a kategóriában. Fontos azonban megjegyezni, hogy a
drágakövek közé nem csak ásványok tartoznak, hanem tisztán biológia úton
képződött anyagok (korall, gyöngy), vagy akár mesterséges anyagok („szintetikus
kövek”) egyaránt.

Nem tartoznak az ásványok közé a tisztán biológia úton létrejött anyagok, bár
sokszor hasonló kémiai összetételűek és szerkezetűek(pl.csigák, kagylók). Nem
ásványok egyes növények gyantái, még akkor sem, ha az idők folyamán
megkeményednek(gyanták=borostyán).Nem tartoznak az  ásványok közé a folyékony vagy légnemű
vegyületek (és elemek) sem, ez alól egyetlen kivétel van, a higany. Jelenleg
hozzávetőleges  4200ásványt (ásványfajt)
mutattak ki, és évente 50-60 újabbat találnak a kutatók.

Az ásványok létrejöttébennagy szerepet játszik a hidroszféra, atmoszféra és bioszféra ( a víz, a levegő,
és az élőlények jelenléte).Ezt látszik alátámasztani az, hogy a Föld mélyebb
rétegeiben csupán csak néhány száz ásványt ismerünk. Minden bizonnyal a
földkéregnek a bioszférával, atmoszférával és hidroszférával való kölcsönhatása
eredményezi a Föld felszínén és a felszín közelben található nagy
ásványgazdagságot.

Az ásványok tudományoscsoportosításával már az ókori gondolkodók is foglalkoztak, ennek során
leginkább fémek, földek, kövek , drágakövek, fosziliák csoportosítást
alkalmaztak.

A valóban tudományosásványtan a 20.század eleje óta kémiai és kristályszerkezeti alapon rendszerezi
az ásványokat. Ennek alapján a következő tíz ásványosztályt különböztetjük meg:
(termés)elemek, szulfidok, oxidok és hidroxidok, halogenidek, karbonátok és
nitrátok, borátok, szulfátok, foszfátok és arzenátok, szilikátok végül szerves
ásványok.

Telkibánya ásványai:

Opál - félék:

 

Hidrotermális folyamatok révén keletkezik, de
biokémiai folyamatok terméke is lehet.Vaskos, fürtös, gumós
formákban gyakori, de ismert bekérgezésként, átitatásként vagy eres-teléres
formákban, valamint más ásványok helyén pszeudomorf (Valahányszor valamely ásvány őt meg nem illető kristály alakban fordul elő, mindannyiszor azt mondjuk róla, hogy álalakú vagyis pszeudomorf.)

ALAKUTÁNZÁS alatt az opál, helyesebben a szilikagél
azon tulajdonságát értjük, hogy folyékony állapotában kitölt minden útjába eső
üreget, repedést, legyen az szervetlen, vagy szerves anyag és megszilárdulva
tökéletesen felveszi a gazdaszervezet eredeti alakját.
A gél tehát nem válogat és beszivárog állati csontokba, tengeri élőlények,
kagylók, csigák házába, növények terméseibe (pl. fenyő tobozok) és a
fölmozgások következtében a talajba sodort fák törzsébe.
A bomló szerves szövetek helyébe került, ott megszilárdult, és azok alakját
tökéletesen kitöltő opálokat nevezzük álalak, vagy pszeudomorf opáloknak. ), maga   kitöltésként
is.Az opál üledékes kőzet,
mely magas szilikát tartalmú vizekben keletkezik, és bármely kőzetben
megtalálható. Valójában egy amorf szilikát (SiO2,nH2O), mely anyagát
tekintve megszilárdult szilikagél (kovasavhidrát), vagyis egy szerkezet nélküli
szilícium-dioxid.

Nemesopál:valamilyen alapszínen(ez változó) színes
foltokban színjátszó, forgatás közben változik a csillogása. Ezt a fajta opált
szintén megtaláljuk Hosszú-hegyen, Valamint Telkibányán.

Mézopál: Méz sárga, áttetszõ, átlátszó opál. Telkibányán nagyon szépeket
lehet gyûjteni

Tűzopál: Tűzvörös, drágakő, ritkán opalizál, ilyenkor
girasol(napraforgó) a neve – hazánkban Telkibánya környékén (Tokaji-hegység)
vulkáni tufában, külföldön Ausztráliában fordul elő.

Faopál: Opállal átitatott fatörzs, melyben a növény szerkezete megőrződik,
szebb változatai szintén lehetnek drágakő minőségűek.

Májopál::Barna,
kevésbé, vagy egyáltalán nem áttetszõ, nem túl esztétikus darab.